NEUROKOGNITÍV PROBLÉMÁK

This page is part of the Hungarian version of the PanCare PLAIN summaries about late effects and recommendations for long-term follow-up care for survivors of childhood, adolescent, and young adult cancer. Click here, to visit the English PLAIN summaries.
PLAIN version 3: 17/06/2025

Ez a közérthető összefoglaló a PanCareFollowUp „Neurokognitív problémák” című irányelvén [1] alapul, amely a különböző nemzeti irányelvek konszenzusán nyugszik.

Neurokognitív problémák

Az emberi agy nagyon összetett és számos funkcióval rendelkezik. Az agyunk teszi lehetővé, hogy mozogjunk, beszéljünk, gondolkodjunk és érezzünk, továbbá irányítja a testben zajló folyamatokat.

Az agy károsodása számos neurokognitív problémát okozhat, beleértve a memória, a koncentráció, a tanulás és az információk megértésének nehézségeit. Ez szociális és tanulási nehézségeket valamint csökkent iskolai vagy munkahelyi teljesítményt okozhat. Az élet számos területére kihathat.

A daganatos betegség vagy annak kezelése által okozott neurokognitív problémák a szerzett agykárosodás egyik típusát jelentik.

Nagyobb esetemben a neurokognitív problémák kockázata?

Bárkinél, beleértve azokat is, akik soha nem részesültek daganatellenes kezelésben, kialakulhatnak neurokognitív problémák. Vannak azonban bizonyos egészségügyi állapotok és olyan daganatellenes kezelések, amelyek növelhetik a neurokognitív problémák kialakulásának kockázatát. A fellépő problémák a kapott daganatellenes kezelés típusától függenek.

A következő betegségek növelhetik a neurokognitív problémák kockázatát:

  • Központi idegrendszeri daganatok, kivéve a gerincvelő tumorokat

A következő kezelések növelhetik a neurokognitív problémák kockázatát:

  • Agyat érintő műtét
  • Sugárterápia agyi régióra vagy az agyat magában foglaló területre
  • Bármilyen kemoterápiás gyógyszer, amelyet közvetlenül az agyat vagy a gerincvelőt körülvevő folyadékba adnak (intratekális kezelés)
  • Nagy dózisú intravénás citarabin és metotrexát (kemoterápiás gyógyszerek)

Ha Ön fiatalabb korban kapta a kezelést, nagyobb lehet a kockázata a neurokognitív problémák kialakulásának.

A kezelési összefoglalójából megtudhatja, hogy volt-e Önnél ilyen betegség ill. kapta-e ezen kezelések bármelyikét. Ha nincs kezelési összefoglalója vagy ha bármilyen kérdése van, forduljon a kezelő központjához.

Ha neurokognitív problémákat tapasztal, az nem feltétlenül jelenti, hogy a daganatellenes kezelés okozza. A neurokognitív problémáknak más okai is lehetnek, például fejsérülés.

Melyek a neurokognitív problémák tünetei és jelei?

Vannak olyan tünetek és jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy neurokognitív problémákkal küzd. Lehet, hogy jelenleg nem észlelhetők ezen tünetek és jelek, de fontos, hogy tisztában legyen velük arra az esetre, ha a jövőben esetleg kialakulnának.

Tünetek és jelek, melyek neurokognitív problémákra utalhatnak:

  • Iskolai vagy munkahelyi teljesítmény nehézségei, zavara
  • Könnyen elterelődik a figyelem, figyelemzavar
  • A feladatok megtervezésében és elvégzésében tapasztalt nehézségek
  • Beszéddel kapcsolatos nehézségek
  • Memóriával, tanulással és az információk megértésével kapcsolatos nehézségek
  • Nehézségek az információk feldolgozásában
  • A mindennapi tevékenységeket befolyásoló viselkedésbeli változások
  • A vizuális-motoros integráció nehézségei, például a szem-kéz koordináció

Ha felismeri a fenti tünetek vagy jelek bármelyikét, kérjük, forduljon háziorvoshoz vagy utógondozó szakorvosához.

Nagyobb esetemben a neurokognitív problémák kockázata. Mikor és milyen vizsgálatokra van szükségem?

Ha Önnél magasabb a neurokognitív problémák kockázata, tanácsos rendszeresen felkeresni a háziorvosát vagy az utógondozó orvosát. Az, hogy milyen gyakran kell vizsgálatokat végeztetnie, az életkorától függ:

  • Gyermekek (0-18 éves korig): kétévente.
  • Felnőttek (18 éves vagy idősebb): ötévente

A háziorvos vagy az utógondozó szakorvos ezután megkérdezheti Önt az iskolai és/vagy munkahelyi teljesítményéről, valamint arról, hogy az utóbbi időben történt-e előrelépés vagy visszaesés a teljesítményében.

Mi történik, ha nálam neurokognitív problémák állnak fenn?

Ha Önnél neurokognitív problémák állnak fenn, a háziorvosa vagy az utógondozó szakorvosa valószínűleg specialistához fogja beutalni.

  • Neuro(pszichológus)(idegrendszeri és mentális egészségre szakosodott pszichológus)

A (neuro)pszichológus további vizsgálatokat végezhet, hogy kiderítse milyen nehézségei vannak és megvitatja Önnel a különböző kezelési lehetőségeket.

Mit tehetek még?

Nehéz lehet azzal a tudattal élni, hogy fokozottan ki van téve neurokognitív problémák kockázatának. Segíthet beszélgetni a barátokkal és a családdal, valamint a szakorvosi tanácsadás és/vagy a kapcsolatfelvétel támogató csoportokkal, betegszervezetekkel. A mentális egészséggel kapcsolatos további információkért olvassa el: Mentális egészségügyi problémák című összefoglalót.

Bár ez nem csökkenti a neurokognitív problémák kockázatát, mégis fontos az egészséges életmód. A mentális egészségére való odafigyelés jótékony hatással lehet; az életmódjában bekövetkező apró változtatások is pozitív hatással lehetnek mind a fizikai, mind a mentális egészségére. Az egészségesebb életmódra való áttéréssel kapcsolatos további információkért olvassa el: Egészségfejlesztés című összefoglalót.

Fontos, hogy tisztában legyen a neurokognitív problémák kockázatával és hogy felismerje a tüneteket és jeleket. Ha további kérdései vannak, vagy ha a tájékoztatóban foglaltak aggasztják, forduljon háziorvosához vagy utógondozó szakorvosához.

Hol találok további információt?

A neurokognitív problémákról további információkat találhat az interneten. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek az információk nem mindig naprakészek és pontosak.

Ezen a weboldalakon további információkat is találhat a témával kapcsolatban:

Ezen a honlapon további információkat talál a következő témákról:

Fontos tudnivaló!

Ez a közérthető összefoglaló a PanCareFollowUp „Neurokognitív problémák” című irányelvén [1] alapul, amely a különböző nemzeti irányelvek konszenzusán nyugszik.

Míg a PanCare PLAIN információs csoport arra törekszik, hogy pontos és teljes, a közzététel időpontjában naprakész információkat nyújtson, érdeklődhet háziorvosánál, vagy gondozó orvosánál, hogy ez az összefoglaló megfelel-e a legfrissebb ismereteknek, és hogy Önre nézve mennyiben releváns.

Kérjük, ne hagyatkozzon kizárólag erre az információra! Amennyiben konkrét egészségügyi állapottal, betegséggel, diagnózissal vagy tünettel kapcsolatos kérdése van, forduljon szakképzett egészségügyi szakemberhez.

A PanCare nem vállal kifejezett vagy hallgatólagos garanciát, illetve felelősséget az információk pontosságáért, megbízhatóságáért, teljességéért, időszerűségéért vagy relevanciájáért. Az angol nyelvű változatot a PanCare készítette és a PanCare nem vállal felelősséget a fordítások tartalmáért. Az összefoglaló magyar változata a Magyar Gyermekonkológusok és Gyermekhematológusok Társasága Késői utógondozás munkacsoportja és az Érintettek Egyesület együttműködésével készült.

A PanCare anyagai szabadon felhasználhatók bárki számára, akinek célja a késői hatásokról és a hosszútávú utógondozásról való tájékoztatás. Kereskedelmi haszonszerzés azonban nem megengedett. Minden kommunikáció során hivatkozni kell a PanCare-re és hivatkozni kell a PanCare weboldalára.

[1] van Kalsbeek, R. et al. (2021) European PANCAREFOLLOWUP ajánlások a gyermekkori, serdülőkori és fiatal felnőttkori rák késői hatásainak megfigyelésére, European Journal of Cancer folyóirat. Elérhető: https://www.ejcancer.com/article/S0959-8049(21)00368-3/fulltext