Későbbi daganatos betegségek: Általános tudnivalók

This page is part of the Hungarian version of the PanCare PLAIN summaries about late effects and recommendations for long-term follow-up care for survivors of childhood, adolescent, and young adult cancer. Click here, to visit the English PLAIN summaries.
PLAIN version 3: 17/06/2025

Ez a közérthető összefoglaló a PanCareFollowUp „Második daganatos megbetegedések” című irányelvén [1] alapul, ami a megfelelő nemzeti irányelvek konszenzusára épül.

Későbbi daganatos betegségek (más néven második daganatok): Általános tudnivalók

Mint tudjuk, a daganatos betegeknek a gyógyuláshoz daganat ellenes kezelésekre van szükségük. A daganat ellenes kezelések károsítják és elpusztítják a rákos sejteket, de károsíthatják az egészséges sejteket is. Ha az egészséges sejtek károsodnak, ez növelheti egy teljesen új rák kialakulásának kockázatát a jövőben.

Ha valakinél, akinek már volt daganatos betegsége, új daganat alakul ki, azt második, vagy későbbi daganatnak (ráknak) nevezzük. A későbbi rák elkülönítendő a daganatos alapbetegség kiújulásától (relapszus). A „későbbi rák” egy teljesen új daganatos betegséget jelent, amelyet második primer tumornak is nevezünk.

Csak nagyon kevés olyan embernél alakul ki második daganatos betegség azok közül, akinek már volt korábban egy daganatos betegsége.

Számos dolog van, amit mindenki megtehet annak érdekében, hogy csökkentse a későbbi daganatos betegség bizonyos típusainak kockázatát.

Risk subsequent cancer 1 2 3

A daganatos betegség kezelése után kialakuló második daganat kockázata 
Created with BioRender.com
További információkért vigye a mutatót az ábrán szereplő számok fölé

Nagyobb-e esetemben a második daganatos betegség kockázata?

A második daganatos betegség kialakulásának kockázata és hogy milyen típusú betegségeké, elsősorban attól függ, hogy megelőzően milyen daganat ellenes kezelésben részesült:

  • Bizonyos daganatellenes kezelések nem növelik a későbbi rák kialakulásának kockázatát.
  • Bizonyos daganat ellenes kezelések esetében nem vagyunk biztosak abban, hogy növelhetik-e a későbbi rák kialakulásának kockázatát – ennek kiderítéséhez további kutatásokra van szükség.
  • Tudjuk, hogy egyes daganat ellenes kezelések növelhetik a későbbi rák kialakulásának kockázatát.

Nehéz megbecsülni a későbbi daganatos betegség pontos kockázatát. Az Ön kockázatát a kezelésen kívüli tényezők is befolyásolják, mint például az életkora és a genetika.

A következő kezelések növelhetik a későbbi daganatos betegség kialakulásának kockázatát:

Második daganat típusa Daganat ellenes kezelés, amely növeli a kockázatát
Húgyhólyagrák
  • A húgyhólyag vagy a hólyagot is magában foglaló terület sugárterápiája.
  • Ciklofoszfamid vagy ifoszfamid nevű kemoterápiás gyógyszerek – különösen akkor növelik a kockázatot, ha a kezelés során súlyos hólyagvérzése (vérzéses hólyaghurut) volt.
Vérrák (leukémia):
AML (Akut mieloid leukémia)
MDS (Myelodysplasia) 
  • Az alkiláló szereket tartalmazó kemoterápia, például a ciklofoszfamid és a prokarbazin.
  • Az antraciklin típusú kemoterápia, például a doxorubicin, daunorubicin és mitoxantron.
  • Az epipodofillotoxin típusú kemoterápia, mint az etopozid és a tenipozid.
  • Őssejt-transzplantáció saját őssejtekkel (autológ).
Csontrák
  • Sugárterápia. A sugárterápiával kezelt testrészen nagyobb a csontrák kialakulásának kockázata.
Bélrák
  • A vastag- és végbél vagy a vastag- és végbelet magában foglaló terület sugárterápiája
Agy és gerincvelő daganat
  • A fej, az agy vagy a gerincvelő, illetve a fejet, az agyat vagy a gerincvelőt magában foglaló terület sugárterápiája
Emlőrák (nők)
  • Sugárterápia (10 Gy vagy magasabb dózis) a mellkas vagy a has felső részén, ha az emlő területét is érinti
Tüdőrák
  • A tüdő vagy a tüdőt is magába foglaló terület sugárterápiája
Szájüregi rák
  • A száj vagy a szájat is magába foglaló terület sugárterápiája
  • Őssejt-transzplantációt követően a szájban előforduló graft versus host betegség (GvHD).
Bőrrák
  • Sugárterápia. A sugárterápiával kezelt testrészen nagyobb a bőrrák kialakulásának kockázata.
  • Őssejt-transzplantáció donorból származó őssejtekkel (allogén), különösen, ha a kórtörténetben bőr graft versus host betegség (GvHD) szerepel.
Pajzsmirigyrák
  • A nyak vagy a pajzsmirigyet is tartalmazó terület sugárterápiája
  • Terápiás radioaktív jód (131I-MIBG), a neuroblasztóma kezelésére alkalmazott belső sugárterápia egyik típusa.

Vannak egyéb típusú daganatos megbetegedések is, amelyeknek nagyobb a kockázata, például a méhnyakrák, a méhnyálkahártya rákja, a prosztatarák, a hererák és a férfiaknál a mellrák. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre iránymutatások vagy közérthető összefoglalók ezen a másodlagos daganat típusokra vonatkozóan.

A kezelési összefoglalójából megtudhatja, hogy kapta-e megelőzően a fenti kezelések bármelyikét. Ha nincs kezelési összefoglalója vagy ha bármilyen kérdése van, forduljon a kezelő központjához.

Ha Önnél második daganatos megbetegedés alakul ki, az nem minden esetben jelenti azt, hogy azt az első daganat kapcsán alkalmazott kezelés okozta. A későbbi rákos betegség kialakulásának más okai is lehetnek, például a dohányzás, a (túlzott) alkohol fogyasztás, élvezeti szerek használata, (túlzott) napozás és idősebb kor. Vannak olyan ritkán előforduló esetek, amikor a páciens örökletes daganatszindrómában szenved. Ez egy olyan állapot, amelynek következtében a beteg esetében (és néha más családtagok esetében is) nagyobb a daganatos betegség kialakulásának kockázata, gyakran szokatlanul fiatal korban.

Melyek a második daganatos betegségek tünetei és gyanújelei?

Vannak olyan tünetek és jelek, amelyek utalhatnak második daganatos megbetegedés fennállására. Ezek minden egyes daganat típusnál eltérőek lehetnek. Kérjük, ellenőrizze a fenti táblázatban, hogy melyik második daganatos megbetegedés kockázata nagyobb Önnél. Minden egyes daganat típusról rendelkezésre áll egy-egy leírás, mely tartalmazza a jellegzetes tünetek és jelek listáját. Lehet, hogy jelenleg nem észlelhetők Önnél ezek a tünetek és jelek, de fontos, hogy tisztában legyen velük arra az esetre, ha esetleg kialakulnának a jövőben.

Van néhány olyan általános tünet és jel, amely arra utalhat, hogy Önnek második daganatos betegsége van:

  • (Nagyon) fáradtnak érzi magát
  • Fogyás akarata ellenére
  • Étvágytalanság
  • Láz és izzadás (kifejezett)

Ezeket a tüneteket és gyanújeleket gyakran valami más okozza. A daganatos betegség korai diagnózisa és kezelése azonban nagyon fontos. Ha a fenti tünetek vagy jelek bármelyikét tapasztalja, kérjük, mielőbb forduljon háziorvosához vagy utógondozó szakorvosához.

Nagyobb esetemben a második daganatos betegség kockázata. Mikor és milyen vizsgálatokra van szükségem?

Függetlenül a második daganatos betegség kockázatától, az Önt követő szakorvosnak legalább 5 évente érdemes megkérdezni Önt a családjában előfordult rákos megbetegedésekről.

Amennyiben Önnél (esetleg) fennáll örökletes daganatszindróma, az utángondozó szakorvosa klinikai genetikushoz (genetikai betegségekre szakosodott orvoshoz) irányíthatja Önt.

Attól függően, hogy milyen típusú második daganatos megbetegedés kockázata magasabb Önnél, többféle vizsgálatra is szükség lehet.

Mi történik akkor, ha nálam (esetleg) bebizonyosodik második daganatos betegség?

Ha Önnek (esetleg) második daganatos betegsége van, háziorvosa vagy az utógondozással foglalkozó szakorvos megfelelő szakemberhez irányítja Önt.

A szakember megbeszéli Önnel a különböző kezelési lehetőségeket.

Mit tehetek még?

Nehéz lehet tudatában lenni, hogy fokozottan ki van téve második daganatos betegség kockázatának. Hasznos lehet beszélgetni a barátokkal és a családdal, valamint segíthet a szakorvosi tanácsadás és/vagy a kapcsolatfelvétel támogató csoportokkal, például betegszervezetekkel. A mentális egészséggel kapcsolatos további információkért olvassa el: Mentális egészségügyi problémák című összefoglalót.

A második daganatos betegség kockázatának csökkentése érdekében rendkívül fontos az egészséges életmód bevezetése és fenntartása. A mentális egészségére való odafigyelés is előnyös lehet; az életmódjában bekövetkező apró változtatások is pozitív hatással lehetnek mind a fizikai, mind a mentális egészségére. Az egészségesebb életmódra való áttéréssel kapcsolatos további információkért olvassa el az Egészségfejlesztés című összefoglalót.

Fontos továbbá, hogy kerülje a szabadidős drogok használatát és a (túlzott) napozást, különösen a déli órákban.

A túlélőkre vonatkozó oltási ajánlások általában megegyeznek az általános lakossági ajánlásokkal. Különösen fontos, hogy a túlélők (férfiak és nők egyaránt) be legyenek oltva a humán papillomavírus (HPV) ellen. Ez az oltás nagymértékben csökkentheti bizonyos ráktípusok, például a méhnyakrák, a méhtestrák és a nemi szervek rákos megbetegedésének kockázatát. Ez védelmet nyújthat a száj- és torokrák ellen is.

Ha kezelőorvosa nem javasolja gyakoribb szűrővizsgálatokat a második daganatos megbetegedésekre, mindenképpen ajánlott részt venni a hazájában elérhető nemzeti rákszűrő programokban.

Fontos, hogy tisztában legyen a későbbi daganatos betegségek kialakulásának lehetőségével és ismerje a tüneteket és jeleket. Ha további kérdései vannak vagy ha a tájékoztatóban foglaltak aggasztják, forduljon háziorvosához vagy utógondozó szakorvosához.

Hol találok további információt?

A későbbi daganatos megbetegedésekről további információkat találhat az interneten. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezek az információk nem mindig naprakészek és pontosak, sem pedig személyre szabottak.

További információ források:

Ezen a honlapon további információkat is találhat a témával kapcsolatban:

Fontos tudnivaló!

Ez a közérthető összefoglaló a PanCareFollowUp „Második daganatos megbetegedések” című irányelvén [1] alapul, ami a megfelelő nemzeti irányelvek konszenzusára épül.

Míg a PanCare PLAIN információs csoport arra törekszik, hogy pontos és teljes, a közzététel időpontjában naprakész információkat nyújtson, érdeklődhet háziorvosánál, vagy gondozó orvosánál, hogy ez az összefoglaló megfelel-e a legfrissebb ismereteknek, és hogy Önre nézve mennyiben releváns.

Kérjük, ne hagyatkozzon kizárólag erre az információra! Amennyiben konkrét egészségügyi állapottal, betegséggel, diagnózissal vagy tünettel kapcsolatos kérdése van, forduljon szakképzett egészségügyi szakemberhez.

A PanCare nem vállal kifejezett vagy hallgatólagos garanciát, illetve felelősséget az információk pontosságáért, megbízhatóságáért, teljességéért, időszerűségéért vagy relevanciájáért. Az angol nyelvű változatot a PanCare készítette és a PanCare nem vállal felelősséget a fordítások tartalmáért. Az összefoglaló magyar változata a Magyar Gyermekonkológusok és Gyermekhematológusok Társasága Késői utógondozás munkacsoportja és az Érintettek Egyesület együttműködésével készült.

A PanCare anyagai szabadon felhasználhatók bárki számára, akinek célja a késői hatásokról és a hosszútávú utógondozásról való tájékoztatás. Kereskedelmi haszonszerzés azonban nem megengedett. Minden kommunikáció során hivatkozni kell a PanCare-re és hivatkozni kell a PanCare weboldalára.

[1] van Kalsbeek, R. et al. (2021) European PANCAREFOLLOWUP ajánlások a gyermekkori, serdülőkori és fiatal felnőttkori rák késői hatásainak megfigyelésére, European Journal of Cancer folyóirat. Elérhető: https://www.ejcancer.com/article/S0959-8049(21)00368-3/fulltext